Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
2020. január 17. 12:20
„Ha ez a radioaktivitás, imádom” – válaszolta Biddle Duke, az Egyesült Államok madridi nagykövete egy újságíró kérdésére, aki arról faggatta, hogy észlelt-e bármilyen sugárzást a Földközi-tenger vizében.
Korábban
A nagykövet ugyanis néhány hónappal azután látogatta meg a dél-spanyolországi kis halászfalu, Palomares strandját, hogy 1966. január 17-én egy baleset következtében négy hidrogénbomba hullott a földre, valamint a tengerbe a település közelében.
Bár két, földet éréskor berobbanó bomba radioaktív plutóniumot szórt szét mintegy két km²-nyi területen, szerencsére egyik sem volt élesítve, így az emberiség megmenekült az atomkatasztrófától.
Az USA a hidegháború egyik legforróbb időszakában, az 1960-as években indította el a Chrome Dome-hadműveletet, amelynek keretében a Szovjetunió elrettentése, valamint egy esetleges gyors válaszcsapás megkönnyítése érdekében hidrogénbombákkal felszerelt B-52-es bombázók cirkáltak Alaszka, Kanada és Grönland, valamint az Atlanti-óceán északi térsége felett.
1966. január 17-én reggel egy Palomares felett repülő B-52-es legénysége az amerikai katonai bázisra való visszatérés előtt egy utolsó üzemanyag-utántöltésre készült, amikor a levegőben összeütközött egy KC-135-ös légi utántöltő géppel.
A B-52-esen szállított négy hidrogénbomba közül három a szárazföldre, egy pedig a tengerbe hullott. Utóbbit csak hónapokkal később, egy spanyol halász segítségével találtak meg a kutatók.
A B-52-es hétfős személyzetéből hárman meghaltak, négyen túlélték balesetet, a tanker négyfős legénysége pedig teljesen odaveszett.
A terület sugárzásmentesítésén mintegy kétezer amerikai tudós és katona, valamint spanyol polgárőr dolgozott. A talaj néhány centiméter vastagságú, sugárszennyezett felső rétegét – több mint ezer tonna földet – hordókban az USA-ba szállították.
Bár a településen ennek ellenére még manapság is három radioaktív hulladékkal borított terület van drótkerítéssel körbevéve, sugárzásnak betudható megbetegedést az elmúlt közel fél évszázadban nem jegyeztek fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap